bénító súlyod mögül súgtad soha ne adjam fel gyerekes mosoly szökhetett bajszod alá mert még jobban szorítottál idő multán sem tudtam mire vélni szereteted még azon az estén a finneknek az utolsó percben belőttük a döntő gólt és én sírva fakadtam meglepetten mondtad…